Gondolatmenet2015.01.30. 20:57, Henaa
Néha kétségbeesünk olykor, okkal máskor pedig oktalanul is. Ilyenek vagyunk mi emberek, folyton kételyek között évődünk legtöbbször még akkor is amikor "jó minden". Soha semmi nem jó, mindig vágyunk valamire aztán ha nem sikerül egyszerűen odébb állunk és várjuk a csodát. Nem küzdünk eléggé és mire el jut hozzánk a felismerés, hogy ez így nem mehet tovább újabb problémák jönnek. Igen, mindig azok a fránya gondok. Kinek mit jelent ez a szó. Számomra a nyugtalanságot, idegességet (...) és elpazarolt időt. Elpazaroljuk az életünket beülünk a számítógép elé és órák hosszát lógunk az interneten, írjuk a történeteket, panaszkodunk, tervezünk. Holott, élnünk kellene az életet, kint és tenni amit jónak látunk. Építeni kellene a jövőnket, tenni azért, hogy teljesüljenek az álmaink de nem, mi bent ülünk és számítógépezünk. Észre sem vesszük és elröppen fölöttünk az idő. Elfecséreljük a pillanatokat, perceket, órákat, napokat és hónapokat, olykor még az éveket is. Mindenki beszél (köztük én is) de még sem teszünk ez ellen semmit, csak ülünk és várunk. Várunk valamire, ami vagy elér hozzánk vagy nem..
|